Csillagdal
Max 2005.01.23. 08:19
Csillagdal:
Volt úgy hogy azt gondoltam nincs miért és nincs esély, kialudat a szenvedély és elaludt a nagy tűz. Nem hittem volna van olyan hogy újra és mégtovább ami egyre beljebb űz. Felpattant egy kósza szikra, s meggyujtott hirtelen, éreztem menthetetlen lángra kap a lelkem. Felizzot minden, s ragyogtam újból mint azelőt, olyan tisztán és fényesen. Azóta csillagként a végtelent járom, ha akarod láthatsz, szívedbe zárhatsz. Miliárdnyi fényes pontközt hidd el hogy van nekedis egy, amely valahogy mégis szebb. Így hát bárhol jársz néz az égre fel, ezer csillagot rejt a mély. Gyerünk válasz hát ha felragyog a csillagporos ég. Kell az hogy álmodj velem, kell az hogy gondolj rám, érezd hogy ott leszek ha ujra jön az éjjel. Tápláld hát bennem a lángot mindennap ugyanúgy, s többé nem veszithetsz el. Mióta csillagként a végtelent járom, ha akarod láthatsz, szívedbe zárhatsz.Miliárdnyi fényes pontközt hidd el hogy van nekedis egy, amely valahogy mégis szebb.Így hát bárhol jársz néz az égre fel, ezer csillagot rejt a mély. Gyerünk válasz hát ha felragyog a csillagporos ég. Így hát bárhol jársz néz az égre fel, ezer csillagot rejt a mély. Gyerünk válasz hát ha felragyog a csillagporos ég. S ha fekete felhő fátyol száll, soha se félj, örökre el nem választ. El nemtakarhat már. Így hát bárhol jársz néz az égre fel, ezer csillagot rejt a mély. Gyerünk válasz hát ha felragyog a csillagporos ég. Így hát bárhol jársz néz az égre fel, ezer csillagot rejt a mély. Gyerünk válasz hát ha felragyog a csillagporos ég. Így hát bárhol jársz néz az égre fel, ezer csillagot rejt a mély. Gyerünk válasz hát ha felragyog a csillagporos ég.
|